Pro tercio, avagy harmadik kritikám...



Újabb kedvencet avathattam fel. (Immáron a hetediket.) 
Sajnos - vagy inkább mégsem -, a legtöbb könyvben nem bízom, így kölcsönkérésre szorulok. Viszont az eddig kölcsönkapott könyvekben kellemesen csalódtam. (És ez kicsit fáj, mert miért is kell ennyire bizalmatlannak lennem velük szemben?!) A mostani kellemes csalódásom kereszttüzében Leda d’Rasi: Utolsó kívánság c. könyve állt. (Nem fogom ecsetelni az alapsztorit, tessék elolvasni a fülszöveget!) 

Nos, a történet maga volt a tömör, cukormázas gyönyör. Ha úgy vesszük ez egy “tündérmese” volt felnőtteknek. De mi is jellemez egy tündérmesét? Csodák, varázslat, természetfeletti lények, a férfi főhős küzdelme a lányért, a gonosz(ok) megbűnhődése, satöbbi...
Szerkezetét tekintve is követi a mesei vonalat, amit legegyszerűbben egy kicsit megdőlt háromszöggel tudnék demonstrálni.

Valami ilyesmire gondoltam...

A háromszög emelkedőjén pörögnek az események. Az írónő egy perc nyugtot se hagy az olvasónak, folyamatosan őrült izgalomban tartva őt. Amikor a háromszög csúcspontjához érünk, párhuzamosan megérkezünk a történet kiteljesedéséhez is. Egyszerre ér minket negatív és pozitív érzelem, mivel ez a pont egyfajta választó vonal, hisz itt a történet megoldása is lezajlik. Ettől a ponttól pedig, mint aki a svájci Alpokban a síléccel irányíthatatlanul száguld lefelé, a történet is úgy halad a végkifejlet felé. Gyors, nagyon gyors szinte csak egy kurta témaösszegző tempóban. És amikor leérünk a hegy végébe, akkor elönt minket a túléltem-a-száguldást érzés, ami vegyül a jaj-de-kár-hogy-csak-ennyi-volt érzéssel. 

Most beszélgessünk kicsit a szereplőkről...

Lazarus - az álompasi
Úgy vélem Lazarus, mint a vérfarkasok királya, jelképezi mindazt, amit csak egy életerős férfiban el tudunk képzelni:


"Olyan volt, mintha dorombolna. Meghitten. Csak neki."
 Angel - a sérthetetlen

Una - a racionális
Luna - a szókimondó
Luna esetében sokszor

Mint említettem, nekem ez a könyv az egyik személyes kedvencemmé vált. Tetszett történet pörgőssége - ebből látszik is, hogy négy nap alatt konkrétan felfaltam -, a fogalmazásmód, a karakterek jelleme - habár Angelt néha kedvem lett volna felpofozni-, és az is, hogy ez nem egy tipikus, nyálas és unalmas love story volt.


Az erő legyen minden kedves Olvasóval!
2018. február 28. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések