A neheze megvan – figyelem, még élek!

Eltűntem. Ez a mellékhatása annak, ha valaki végzős. Vagyis végzős évét olyan hosszan kiéli, mint ha csak egy nyugdíjba vonult öreg asszony volna.
Tudjátok, általában azt vallom, hogy szeretek tanulni. De vannak napok, amikor inkább felgyújtanám az iskolát és örömteli boszorkánytáncot járnék körülötte.
Gimnáziumban, az első évben neki álltam tervezgetni, hogy mi lesz akkor, majd ha végzek és a fejemben a Mikulásos listát követve végig vettem, mikor mit kell lépnem ahhoz, hogy a start mezőtől a célig szambázzak. 
Első lépés, vegyenek fel a megjelölt gimnáziumba, mondhatni pipa. Második és egyben legfontosabb lépés, végezd is el lehetőleg úgy, hogy a jegyeidért kapott pontokból mehess a következő állomásra. Mégha ez meg is történt, akkor is hányok a gondolattól, hogy pontrendszerbe sorolják be a diákokat. Mi van akkor, ha az illető nem volt a toppon, amíg a pontokért harcolt? Mert végülis egy gimnáziumba járó ember éppen annyira küzd a hormonjaival, mint a matek (kinek mi) témazáróval! De tekerjük is át a film kellemetlen perceit, ne okozzunk magunknak frusztrációt. 
Harmadik lépéshez érve az embert jobb esetben egy új intézmény falai közt látjuk és reméljük, hogy nem a javítóról van szó.
Itt már gördülékenyebb az élet, nincs olyan felesleges információ, ami nem szükséges vagy nem böködi a kortizol szint emelő gombot... Vagyis csak ezt gondoljuk. Előfordulhat ugyanis, hogy az akadálypálya meredekebb vagy olyan elemekből épül, amit csak többszöri neki futás után tudunk legyőzni. De végül csak legyőzzük, könnyeinket nem sajnálva lemossuk a felgyülemlett koszt, és tovább lépünk egyet a pályán. A pályán, ahol szépen lassan elfáradunk a menetelésében. 
Gondoljunk csak bele a futóversenyekbe! A versenyző előre edz a megmérettetésre, majd a versenyen verejtéktől, de boldog mosollyal szakítja át a célt jelző szalagot. 
Mi, akik diákigazolvánnyal rendelkezünk, is előre edzettünk az élet akadálypályájára azzal, hogy végig vittük az oktatás rendszer játéktábláján a bábunkat a célig. 
Megcsináltuk.

Baja, 2020.november 25.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések